Zselyk (Jeica)

Szűkre szabott település, melyet a falu lakói játékos kedvükben egyszerűen „gödör” – nek neveznek.

Besztercétől 24 kilométerre délnyugati irányban, a Sajó patak völgyétől balra, Sajónagyfalu, Szentiván, Péntek, Nagyida, Dipse és Fehéregyháza határai közt, egy katlanszerű mélyedésben fekszik Zselyk. A völgyet magas dombok veszik körül, és meredek utakon lehet csak a faluba jutni Fejéregyháza vagy Sajónagyfalu felől.

Etimológiája

Elnevezéséről és annak változásairól adatokkal szolgál Coriolan Suciu helyneves szótára, mely szerint a falu 1332-ben szerepel először oklevelekben, mint nyilvántartott település. Ebben az időpontban Sylk nevet viseli, majd 1587 és 1589-ben Selk, 1706 Sellk, 1733 és 1750 Zselyka (román), 1756-ban Sejk, 1850 Sejku, majd Schelk (német), 1854-ben Selyk. Egy XIX. Század elején felfektetett jegyzőkönyvben (egyházi) Selyk elnevezéssel van jelölve.

Története

A falut először 1332-ben említi írásos dokumentum. A falu egyedi a jelenlegi Beszterce-Naszód megyében, mivel a lakosok többsége az evangélikus (lutheránus) felekezethez tartozik. A 19. század derekán szinte nyolcszáz fő élt Zselyken, 1990-re 137-re zsugorodott a lélekszám. Akkor az 55 férfi és 82 nő átlagéletkora 65 év volt. 2007 januárjában a 151 házból 81 üresen állt (vagy már össze is dőlt). Fiatal generációnak számít azoknak az 50-60 éves beszterceieknek a csoportja, akik nyugdíjazás után kiköltöznek ide. Egyre ritkább ez a fajta utánpótlás is, miközben őshonos zselykit legalább három évtizede nem kereszteltek a templomban.
A faluban 1981 óta nem működik sem iskola, sem óvoda, a fiatalok így nem maradnak itt. 2002 óta újra megszervezik a Falunapokat a ProZselyk alapítvány rendezésében, általában augusztus 20-a körüli dátumra időzítve, illetve ugyanebben az évben indult kezdeményezés a szegedi SOS Gyermekfalu nyári táboroztatása, amely legalább két hétre életre kelti az amúgy álomra szenderülő falut.
Írott hagyományok sora úgy jelöli a falu fekvésének földrajzi helyét, mint a „Királyföld”-ön lévőt, ahova egykor (XII-XIII. század) a szászok települtek. Feltehető tehát, hogy Zselyk eredetileg szász település. A szász ősök mellett tanúskodnak a ma is létező szász eredetű családnavek, úgymint: Gásznár (Gassner), Guthér (Gutter), Fárr (Fahr), Göntzel, Schuller; a lutheri reformáció felvétele és megtartása; a falu külső képe; a népviseletnek szászos motívumai és nem utolsó sorban a lakosok lelki alkata.

Hivatkozások

Források