Válaszút (Răscruci)

Válaszút (Răscruci)

Kolozsvártól 26 km-re északkeletre a Kis-Szamos bal partján fekszik, Bonchidához tartozik, melytől 6 km-re délnyugatra van.

A helyi szájhagyomány szerint Vereczke felől jőve a honfoglaló magyarok átkelve a Meszes-hegységen, a Kis- vagy Nagy-Esküllőn, egy újabb vérszerződést kötöttek. Innen leereszkedve a Borsai-patak völgyén, Válaszútra érve, három felé válott a sereg. Egy része ment Kolozsvárnak, másodrésze Désnek és a harmadik része a Mezőségnek. Innen eredne a Válaszút név. 1499-ben egy esküllői birtokos halastava, átszakítva a gátat, kétszer is elpusztította az egész falut. 1658-ban, II. Rákóczi György sikertelen lengyelországi hadjárata után újra tatárok égették fel a falut.

Etimológiája

Nevét onnan kapta, hogy a Kolozsvár�"Dés országútról itt ágazik le az út a Borsai-patak völgyébe.

Története

1325-ben Valazut néven említik először. Több évszázadon keresztül a Bánffy család birtokában volt. 1449-ben a Borsa-patak völgyében duzzasztással kialakított halastó elárasztotta a falut. 1658-ban a II. Rákóczi György ellen bejött tartárok pusztítottak itt, 1703-ban pedig a kuruc és labanc hadak egyaránt feldúlták. 1848. november 17-én Kolozsvár küldöttsége itt jelentette be Karl Freiherr von Urbannak a város meghódolását
Nevének eredete: Nevét onnan kapta, hogy a Kolozsvár�"Dés országútról itt ágazik le az út a Borsai-patak völgyébe.

Hivatkozások