Vajdakamarás (Vaida-Cămăraş)

A Mezőség belsejében, Kolozsvártól 32, a Kolozsvár-Szászrégen műúttól 5 kilométerre fekszik. A Ko¬lozs¬vár ra¬jon- és tar¬to¬mány¬be¬li Vaj¬da¬ka¬ma¬rás köz¬ség a ra¬jon¬köz¬pont¬tól nyu¬ga¬ti irány¬ban 35 km-re fek¬szik. Erdőtlen mezőség, me¬lyet egy kis pa¬tak szel át – a he¬lyi¬ek, mint egyet¬len pa¬ta¬kot, Nagy-pa¬¬tak¬nak ne¬vez¬nek. Vaj¬da¬ka¬ma¬rás¬tól, mind¬össze két km-nyi¬re van a főútvonal, ame¬lyen a mezőgazdasági áruk el¬szál¬lít¬ha¬tók és a tá¬vo¬lab-bi pi¬a¬co¬kon is értékesíthetők. Amed¬dig ez a mű¬út nem ké¬szült el, a fa¬lu föl¬mű¬ves dol¬go-zói a Mezőséget jellemző sár mi¬att – kü¬lö¬nös¬kép¬pen ősszel és ta¬vasszal – még a szom-szé¬dos köz¬sé¬ge¬kig sem jut¬hat¬tak el.

Etimológiája

Első említése 1213-ból származik, villa Kamarás néven. Egyéb névváltozatai: villa Camars (1335), Wajda Kamarás (1495). A falut, mely nevét a történészek szerint annak köszönheti, hogy a Kolozson kifejtett sót itt raktározták, a 14. századtól - a sóbányászat fejlődésének köszönhetően - az erdélyi vajdák birtokaként tartják számon.

Története

Vajdakamarás régi település, melynek története a középkorig nyúlik vissza, lakosai száma azonban mára már alig haladja meg az ezret. 1332-ben már plébániatemploma volt. 1723-ban a középkori templom helyett új templomot építettek. Lakossága a reformáció során református lett.
Bár a 12. század végén római-katolikusok lakják, és a kolozsi plébániához tartozik, később a lakosság a reformáció idején unitárius vallásra tér át. A református vallásra való átkeresztelkedés a 17. századra tehető, amikor a falu Bethlen János református nemes birtokába kerül. Az 1369-ben épült immár unitárius templomot azonban csak az 1779-i felújítás után vásárolják meg a reformátusok 100 forintért.

Hivatkozások