Szék (Sic)

Szék (Sic)

Szék, egykoron szabad királyi város, a Mezőség legjelentősebb néprajzi központja.

Kolozsvártól 45 km-re északkeletre fekszik.

Etimológiája

Neve a magyar szik (= időszakos vízállás), de lehet a szláv sek (= vágás, irtvány) főnévből is. Egy másik változat szerint Szék éppen székely eredetű lakosaira utal. A román Sic a magyarból való.

Története

Árpád-kori település, nevét 1002-ben Zeek néven említették először.
Szék egykor úgynevezett taktás város volt. Sóbányáját még a 18. században is használták. Sóbányászatának köszönhetően egykor szabad királyi város. Három részből áll, ezek Felszeg, Csipkeszeg és Forrószeg, mindegyiknek önálló táncháza volt.
Református templomát 1241 körül a ciszterciták építették, falain még láthatók a középkori freskók nyomai.
1610-ben itt kíséreltek meg merényletet Báthori Gábor fejedelem ellen. 1717. augusztus 24-én a tatárok 600 embert hurcoltak el a faluból, azóta ez a falu gyásznapja.
1752-ben Mária Terézia ferences kolostort alapított itt és templomot is építtetett hozzá.
1910-ben 3717 lakosából 3163 magyar és 494 román volt. A trianoni békeszerződésig Szolnok-Doboka vármegye Szamosújvári járásához tartozott. 2002-ben 2754 lakosából 2637 magyar, 110 román és 7 cigány volt.
1999 óta rendezik meg a széki napokat, melyeken széki néptáncokat tanítanak az érdeklődőknek.

Széki református templom
Széki református templom Széki templom - Széki templomok - egyházak Széken jelenleg számos egyház valamint hitközösség van jelen. A három legnagyobb egyház a református, adventista valamint katolikus egyházak. A reformátusok megközelítőleg a község 75 százalékát teszik ki, 20 százalékot pedig az adventisták valamint római katolikusok. Ezen kívül még vannak, akik a pünkösdi, igaz keresztény, görög katolikus valamint Jehova tanú hitközösségbe illetve egyházba tartoznak.

Sóvirág Panzió

Széknek és környékének minden bizonnyal a legigényesebb szállása és étterme a Sóvirág Panzió