Radnót (Iernut)

Marosvásárhelytől 28 km-re délnyugatra a Maros bal partján, a Kolozsvár – Marosvásárhely országút (E60) mellett fekszik.

 

Etimológiája

1257-ben Ranoltu néven szerepel először. Neve a német eredetű régi magyar Renoldus személynévből származik. A román Iernut eredete az Arnold személynév.

Története

A város területe már 5000 éve is lakott volt a Galla-hegy lejtőjén és a kastély udvarán feltárt leletek szerint. A római korban itt állhatott a Septimius Severus által alapított Patausia nevű római telep. Román kori templomát 1241-ben a tatárok felégették, helyette a tatárjárás után épült templom, melyet 1486 körül újjáépítettek. A 16. században a templom a reformátusoké lett. Helyén a 15. században nemesi udvarház állott, 1553-ban Bánffy Magdolna új erődítésekkel látta el, mostani épületét bástyás falak, raktárak, istállók és laktanyák valamint vizesárok fogta közre 1650-ben Rákóczi Zsigmond állíttatta helyre, fejedelmi lakóhely. Összesen 15 országgyűlés színhelye volt, itt tartották 1690-ben az utolsó erdélyi országgyűlést is. II. Apafi Mihály fejedelmet innen szállították örökös bécsi száműzetésbe. II. Rákóczi Ferenc fegyverrel foglalta el. A trianoni békeszerződésig Kis-Küküllő vármegye Radnóti járásának székhelye volt. 1910-ben 2109 lakosából 1498 magyar és 595 román volt.

Radnóti Kornis- Rákóczi kastély
Radnóti Kornis- Rákóczi kastély

Radnót Marosvásárhelytől 28 km-re délnyugatra a Maros bal partján, a Kolozsvár – Marosvásárhely országút (E60) mellett fekszik.
A település és várkastélya Bethlen Gábor uralkodásától kezdve az Erdélyi fejedelemség bukásáig a mindenkori fejedelem kedvelt tartózkodási helye volt. Ekkor élte fénykorát, jól tükrözi ezt a tényt az is, hogy a 17. században 15 országgyűlés helyszíne.