Ördöngösfüzes (Fizeşu Gherlii)

Az „ördöngös” adaléknév 1587-es feljegyzés szerint onnan származik, hogy abban az évben, a református paplakban „az ördög garázdálkodott”...

 A község   6 km-re található  Szamosújvártól és a 109 C számú úton érhető el. Ördöngösfüzes az Erdélyi Mezőség  északi peremének egyik legrégebbi magyar települése. A Mezőség északi kapuja. A település a Füzes-patak völgyében fekszik, keresztezi a Kis-patak.

Etimológiája

Első írásos említése 1230-ból maradt fenn Füzestelek néven. További névváltozatai: Gyuzes (1332), Phyzes (1369), Fyzes (1469).

Egyes vélemények szerint Füzes nevét fűzfái után, ördöngös nevét veszedelmes, Lápos, mocsaras helyen való fekvésétől kapta.

Története

A települést  a  történelmi dokumentumokban, 1172-ben említik. A legtöbb forrásmunka egy 1230-as, a Wassok által épített fizestelki templomról tudósító dokumentumra hivatkozik.  1268-ban  VILLA FYZES néven jelenik meg. 1456-ban Bálványosvár tartozéka. A Bánffyak birtokolják, de 1467-ben Mátyás király a nagyváradi püspökségnek  adományozza. Később sok ideig Szamosújvárhoz tartozott, mint fejedelmi birtok. A vár gyalogos puskásai laknak itt (pl. Hajdú, Varga, Szabó, Nagy családok. III.Bélától (1173-1196 között) kapják Fizesteleket, nyolc más faluval együtt. Egyikük az a Sajószentandrás volt, ahol 1899. évi lebontásáig egyenes záródású szentélyes románkori templom állott. Az 1332-es Mon.Vat.szerint „Gyuzes” plebániatemplomának Tamás papja 32 dénárt fizet a pápának 1369-ben Phyzes, végül 1594-ben Füzes fomában fordul elő. Lakossága a hitújítás idején teljesen reformátussá válik. 1587-tol említik Ördöngös-Füzes néven.  

Hivatkozások

Források

Ördöngösfüzesi református templom

A Kolozsvár-Dés  útról  az elmúlt másfél évszázadban  elsõsorban börtönérõl ismertté vált Szamosújvár központjában térünk az északi Mezõséget a cegei halastavak mentén  Szászrégennel összekötõ aszfaltozott mellékútra . Mindössze 6 km után el is értük uticélunkat, a faluközpont fõutcájától balkézre esõ ördöngösfüzesi református templomot .