Nagyiklód (Iclod)

Déstől 22 km-re délnyugatra, az E576-os országút mentén, a Kis-Szamos bal partján fekszik.

Etimológiája

Első írásos említése 1320-ból, mint Iuklud maradt fenn. 1350-ben Yklod, 1678-ban Nagy-Iklód néven említették.

Története

A 15. és részben a 16. században az Iklódi család birtoka volt. Mivel hadiúton feküdt, az átvonuló seregek többször kifosztották és elpusztították – 1514-ben a keresztesek, 1601 és 1603 között Basta katonái, 1657 és 1663 között a tatárok, 1703-ban a labancok. 1690. december 13-án a kolozsvári német őrség közte és Bonchida között ütközött meg a török–tatár táborral. A 16. század végén népes, unitárius vallású falu volt, a Tholdalagiak és a Toroczkaiak pártfogása alatt. A század második harmadában előbb a magyarságon belül a reformátusok, majd a falu lakosságában a románok jutottak többségbe. Utolsó unitárius lelkészét 1655-ből említették. Templomuk fölé később az Esterházyak építettek úrilakot, majd 1806-ban gazdasági épületté alakították át. 1680-ban papja, Luca (Lukács) festette a mikolai csodatévő Mária-ikont. Többször tartotta benne gyűléseit Doboka vármegye. 1750-ben zsidók költöztek be, akik a 19. század folyamán főként bortermeléssel, pálinkafőzéssel, bor- és pálinkakereskedelemmel foglalkoztak. Zsidó lakói egy része az 1850-es években elköltözött. Braun Henrik rabbi 1928-ban egyedülálló, ún. iparos jesivát hozott létre, amelyben a tanítványok kézműves mesterségeket is elsajátíthattak. 1837-től görög katolikus esperesség székhelye volt. 1848 novemberében Urban emberei kirabolták özv. Borbély Jánosné udvarát és főbelőtték Vargáné Weér Franciska gazdatisztjét, Vida Ferenc református rektort és a kisiklódi Nagy Ferencet és Máté Istvánt. 1849-ben a szamosújvári vadászok bosszút álltak a lakosságon. 1850-ben vált ki belőle Kisiklód. 1876-ban Szolnok-Doboka vármegyéhez csatolták. A 20. század elején szeszgyár működött benne. 1940-ben a magyar állam a határ másik oldaláról menekült magyar családokat telepített le benne, akiknek az ONCSA házakat épített. Református templomot és római katolikus kápolnát is emeltek. Az ideiglenes otthonra talált magyarok 1944-ben elmenekültek. 1991-ben ortodox papja, Gavrilă Pop áttért a görög katolikus vallásra. Ezzel egészen 2004-ig húzódó tulajdoni vita kezdődött a két egyház között.

 

Hivatkozások

Források