Nagyernye (Ernei)

 A falu a Maros bal partján Marosvásárhelytől 9 km-re északkeletre fekszik, az Ernye-patak Marosba való torkollásánál. A község a Marosvásárhely Metropolisz Övezethez tartozik

Etimológiája

Nevét az ér (vízfolyás) főnévből származtatják, mások szerint az Árpád-korban élt Ernyei családról kapta.

Története

1332-ben Ernee néven említik először a pápai tizedben Ernece néven. Birtokosa Ernyei István 1303-ban az ország nádora volt. A falu nevezetessége, hogy egyszerre öt felekezetnek volt itt temploma, a szombatosok később Bözödre telepedtek át. 1602-ben a falunak híres vezére volt Ernyei Mósa Gergely. 1661. szeptember 14-én Ali pasa libáncsmezei táborában választották fejedelemmé I. Apafi Mihályt. A trianoni békeszerződésig Maros-Torda vármegye Marosi felső járásához tartozott.Régészeti kutatások bizonyítják, hogy a terület lakott volt már a kőkorszak idején. A legfontosabb lelet egy kőtábla a neolitikum idejéből, melyet egy udvaron találtak.
A községben 5222 lakos van és 1771 gazdaság , a hozzá tartozó terület 3288 ha.
 

Hivatkozások

Nagyernyei Bálintitt kastély
Nagyernyei Bálintitt kastély

A falu a Maros bal partján Marosvásárhelytől 9 km-re északkeletre fekszik, az Ernye-patak Marosba való torkollásánál. A többutcás település keleti részében emelkedő magaslat lábánál húzódik a Marosvásárhelyt Régennel összekötő országút, tetején pedig a 19. század elejéről származó Bálintitt kastély áll.