Mezőveresegyháza (Strugureni)

Etimológiája

1373-ban mai nevén jelentkezik: Veresegyház.
1391-ben Weresegyház, 1587-ben Weres Egyház formában fordul elő.

Története

A helységről szóló első oklevél már egyházáról, templomáról ad hírt: Veresegyház. Ez jelölheti a templom köveinek színét vagy festését, de jelölheti az egyházat alapító veres barátok jelenlétét, akikről úgy tudjuk, hogy 1314 előtt itt templáriusok voltak.
A román kori templom építését a XII. századra teszik. A templomból azonban csak a hajó maradt meg. Ebből a korból való a fali szentségfülke is, melyet átmentettek a későbbi szentélybe, félköríves eredeti formáját megőrizve. A hajóval együtt, román kori a nyugati befalazott tojásívű kapu és a félköríves, zömök diadalív is.
A XV. században, már a gótika jegyében új szentélyt kap: faragott kőbordás mennyezetével, csúcsíves ablakaival, a nyolcszög öt oldalával záródó apszisával, mely szentélynégyszög nélkül közvetlenül csatlakozik a diadalívhez. A hajó régi ablakait is átalakították, e kor stílusának megfelelően.
Torony helyett a falu közepén 1644-ben egy faharangláb állt.
1772-ben újjáalakítják a templomot, 1884-ben pedig újítják.
Középkori tiszta katolikus lakói a reformáció századában átélik a kor vallási változásait és az unitárius vallásnál állapodnak meg. 1594-ben „virágzó” unitárius egyházközség.
1638-tól újra református. 1644-ben Pulyonnal alkot társegyházközséget. 1694-ben papilakja és iskolája elpusztul, de temploma áll, és ma is.

Hivatkozások