Mezőörményes (Urmeniş)

Kolozsvártól 63 km-re keletre, Szászrégentől 27 km-re nyugatra fekszik.

Etimológiája

Mezőörményes (Örményes) nevét 1321-ben említik először az oklevelek Ermenus, majd 1332-ben Hermenus néven.

Története

Örményes [Kán nemzetségbeli] László vajda birtoka volt, aki cserébe adta Mykének. 1321-ben Károly Róbert király [Kácsik nemzetségbeli Mihály fia] Péternek adta Myke magtalan halála miatt. 1329-ben Károly Róbert Szilvással és Septérrel együtt Hontpázmány nb. Pogány Istvánnak adta, s ekkor a három helység közös határát is megjáratták. 1335-ben papja 4 gs. pápai tizedet fizetett. Kastélyát 1638-ban említik először, de valószínűleg régebbi eredetű. Rákóczi Zsigmond kedvenc tartózkodási helye volt. 1910-ben 1401 lakosából 1042 román és 314 magyar volt. A trianoni békeszerződésig Kolozs vármegye Mezőörményesi járásához tartozott. 1992-ben társközségeivel együtt 2430 lakosából 2215 román, 117 cigány és 97 magyar volt.

Hivatkozások

Mezőörményesi Rákóczi-Bánffy-kastély
Mezőörményesi Rákóczi-Bánffy-kastély

Az erdélyi Mezőörményes (Urmeniş) „kastélya” soha nem volt sorsdöntő történelmi események helyszíne. Építésében nem vettek részt híres hazai vagy nyugati mesterek. A megmaradt épületek napjainkban sem jelentenek kiemelkedő látványosságot. Amitől mégis érdeklődésünkre tarthat számot, az a tény, hogy esetében páratlan módon megőrződött források világítanak rá egy 17. századi épület keletkezésének �" és működése első éveinek �" nagyon sok apró mozzanatára.