Mezőkeszü (Chesău)

Mócstól 3 km-re fekszik Keszü, ahova kövezett út vezet.

 

Etimológiája

1312-ben Kezw néven írják az oklevelek. 1332-ben Kezeu, 1413-ban Kezew, 1587-ben Kezi formában szerepel.

Története

Az egykori erdőségekben és a völgyekben húzódó tavak már az ősember számára is jó életkörülményeket biztosítottak. Ezt kőkorszaki leletek bizonyítják. Az 1948-as ásatások alkalmával hunkori települést tártak fel azon a helyen, ahol a maiak tudatában is egykori őseik éltek. Amint a falu neve is mutatja, a Keszi törzs egyik ága költözött ide. Nemcsak a hagyományban megmaradt Nagykeszü név utal erre (ma is így nevezik a régi falu helyét), de István király rendelete alapján ide építették fel tíz falu templomát. Az 1241-es Batukán vezette tatár invázió az egykori települést feldúlta, a megmaradt maroknyi lakosság völgybe húzódott, a mai falu helyére. Nem lehet pontosan tudni mikortól lett Keszü a gyekei Wass grófok jobbágybirtoka. A települést írásos emlékek 1312-ben említik. Ebben az időben építhették a ma látható templomot, amelynek egyes kövei a régi templomból származnak. Emellett freskórészleteket is tártak fel. A XVI. század elején itt is győzött a reformáció.
A tatárok pusztítása után tömegsír, leégett falu és romos templom maradt. A falu nehezen épült újjá. A jelenlegi kazettás mennyezetet 1774-ben keszüi lakósok építették saját költségükön.

Hivatkozások