Marossárpatak (Glodeni)

Marossárpatak (Glodeni)

Marossárpatak Marosvásárhely és Szászrégen városok között, a Maros jobb partján fekszik. A község nagy része a Maros, a Sár pataka és a Galambod nevű patak által képezett síkságon terül el. A Sárpatak patak völgyén végighúzódó út köti össze a Maros völgyét a Mezőséggel. A mai község első házai nem itt, hanem, a vajdaszentiványi út mentén egy fennsíkon épültek, ezt bizonyítják az itt talált cserépdarabok. Mivel ott csak 3-4 forrás biztosította a vizet, a lakók lennebb húzódtak a Maros közelébe és így alakult ki a mai Marossárpatak.

Etimológiája

1268-ban Sarpatak néven említik először. 1910-ben 1527, többségben magyar lakosa volt, jelentős román kisebbséggel.

Története

A római uralom és a népvándorlások után nem tartózkodott itt hosszabb ideig egyetlen népfaj sem, hisz az egyetlen határrészt, a Kamancit kivéve a határrészek mind magyar eredetűek. A folyókból, patakokból hátramaradt sártól, iszaptól kapta nevét Marossárpatak. Községünk adatokkal bizonyítható első birtokosa a Széchenyi család volt. 1325-1340 között Széchenyi Tamás a tulajdonos, aki Tamás, erdélyi vajda néven szerepel a feljegyzésekben. Ennek fia, Széchenyi Kónya, Horvátország és Dalmácia bánja volt és birtokait a király adománya nyomán folyton gyarapította. Ide tartozott Gernyeszeg, Sáromberke, Magyarfülpös és még néhány mezőségi falu. A pártoskodások következtében a Széchenyi család kegyvesztett lett, s így az említett birtokok az Erdélyi család kezébe kerültek. Az Erdélyiek 1636-ig birtokolták a környéket, székhelyük Gernyeszeg volt. Erdélyi István 1602 és 1636 között Torda megye főispánja volt. Birtokai után nem akart hadat állítani a Bethlen István elleni hadjárathoz, így elveszítette a fejedelem kegyét. Halála után feleségétől, Mindszenti Krisztinától, Apafi Mihály elvette birtokait és Teleki Mihálynak adományozta. Az első Teleki, aki Sárpatakon lakott, Teleki Mihály volt (1730-1740 körül). Ennek utódja volt Teleki Lajos, akinek két fia volt: Domokos és Mihály. A két testvér között oszlott meg a vagyon, így épült két kastély az alsó és felső udvarral, neoklasszicista stílusban. A Teleki Domokos féle felső udvar 1933-ban gazdát cserélt. A birtokot minden felszerelésével és a kastéllyal együtt Vaida Voievod Mircea román földbirtokos vásárolta meg. 1937-ben a 435 hold szántót és erdőt, valamint a 12 hold belsőséget a hitelszövetkezeten keresztül, Adorjáni Károly igazgató-tanító közbenjárásával megvásárolta a falu népe. A felső kastély rövidesen egy toldalagi Kövesdi nevű ember kezére került, aki lebontatta és az anyagot eladta. Szegényebbek lettünk egy gyönyörű kastéllyal. Szerencsére, az alsó udvari  kastélyban (1872-ben épült) ma is gyönyörködhetünk. A községünk központjában található épület minden bizonnyal megragadja az átutazók figyelmét, a kastély nem mindennapos látvány. Utolsó gazdája Teleki József volt, a háború után 1945-ben államosították. Ennek az épületnek az idők folyamán többféle rendeltetése volt. Volt iskola, kultúrotthon, gyermekotthon. Jelenleg kórházotthon, több mint 120 nőszemélyt (öregek és fogyatékosok) gondoznak itt az ápolók. Egykor mindkét udvari kastély igényes bútorzattal, étkészlettel, értékes képekkel és gazdag könyvtárral rendelkezett. Mindezek az értékek a háború ideje alatt elkallódtak. Marossárpatak másik műemléke a Teleki-kripta, amely a 19. század első éveiben épült és ide temették egykor a sárpataki Teleki család halottjait. Az épület alakzata az egyiptomi piramisokra emlékeztet.

Hivatkozások