Magyarózd (Ozd)

Magyarózd (Ozd)

"Ózdot érdeklőleg okmányi tudósításunk is messze korra felhat, mert 1227-ben Ambrus ózdi lelkész említtetik."Orbán Balázs

Etimológiája

A falu eredetére vonatkozó első feljegyzés egyháztörténeti vonatkozású. Kiderül ebből, hogy Ózd már akkoriban olyan jelentős helység volt, hogy önálló egyházközséget működtetett. Ezt igazolják a pápai dézsma 1332-1334 regestrúmai, melyek Ózdot mint tekintélyes önálló egyházközséget az "archidiaconatus de Ozd" néven említik. Az esperesség székhelye azonban nem itt lehetett, hanem valahol a Mezőségen.

Története

Magyarózd és környéke ősidők óta lakott település volt. A régészeti ásatások során a Mezolitikumtól kezdődően egészen a magyar honfoglalás koráig találtak leleteket a Körös-menti, péterfalvi, bronzkori termékeiből. Egy szkíta sírhalom feltárására 1968-ban került sor a falu Dégicsúpnak nevezett határában. Magának a falunak a történetét a hagyomány a honfoglalás korából eredezteti, amennyiben a helység nevét Ózd csapatvezértől származtatják. Tény az, hogy az első írott okmányok is az Árpád-korból származnak, Ózdot a tatárjárás előtti faluként említi.

Magyarózdi Pekry-Radák kastély
Magyarózdi Pekry-Radák kastély Különleges, kicsi négybástyás kastély mely a környező dombok védelmében közt bújik meg Magyarózdon.