Magyarborzás (Bozieş)

Magyarborzás (Bozieş)

A róla nevezett patak partján, nyugatról keletre nyíló völgykatlanban fekszik, Déstől 43 kilométerre. Kékes községhez tartozik.

 

Etimológiája

1332-ben Buziás néven jelentkezik a forrásokban. 1406-ban Bozias, 1614-ben Magyar Bozzás, 1678-ban Magyar-Borzás a neve.
Az itt bőven termett bodzáról utónevét, magyar lakóitól pedig előnevét vette.  Nevének változatai: 1332-37 között Buzyas, 1334-ben Buzias, 1406-ban Bozias, 1435-ben Bozzás és Bozyás, 1503-ban Bozzyas, 1610-ben Bozzas, 1614-bben Magyar-Bozzás, 1678-ban Magyarborzás.

Története

1332-ben plébániatemploma van, ebben az évben papja, Domokos a pápai tizedjegyzék szerint 16 dénárt fizet, a következő plébánosa, Pál pedig 1335-ben 60 montan dénárt. 1490-ben Jakab a plébános. 1622-ben és 1680-ban a templomösszeArásokban szerepel. 1867-ben újAtják, amikor faharanglábot is épAtenek hozzá. A templom stAluselemei alapján román korinak tekinthető. A XV. század fordulóján a román kori hajóhoz késő gótikus csúcsAves szentélyt épAtenek. Ablakrácsai feltűnő finomsággal készültek. Sajnos a csúcsAves boltozatból csak a boltfészkek és a finoman faragott sokszögű gyámkövek maradtak meg. A román kori hajón keskeny résablakok voltak. Fali szentségfülkéjét már reneszánsz jegyeket feltüntető szép, gazdagon tagozott párkányzat veszi körül. A XVI. századig tiszta katolikus falu a reformáció idején református lesz. Az 1600-as évek elején, megfogyatkozva, Kétel társegyháza, majd Vice leányegyháza lesz. A XVIII. századtól református anyaegyház, és e század elején is az.

Hivatkozások