Harina (Herina)

Harina (Herina)

Harinán található a Mezőség egyik legjelentősebb műemléke, a XII. századbeli evangélikus templom.

Apró kis falu Besztercétől 15 km-re Galacfalvától 2 km-re. Kicsinek és jelentéktelennek tűnik, ám mikor megpillantjuk templomát a domboldalon, hosszú időre beköltözik az emlékezetünkbe.

Etimológiája

Magyar és román nevének eredete tisztázatlan. Német neve a 'szerzetes' jelentésű Mönch szóból ered. Írott történeti névalakjai: Herina (1246), Herena (1282), Harena (1341) Harynna (1503), Müntzdorf (1806).

Története

A falut szász telepesek alapították még a tatárjárás előtt. Első említésekor, 1246-ban az erdélyi püspök birtoka volt. 1395-ben a királyé lett, majd Zsigmond 1411-ben a Farkas családnak adományozta. Lakói jobbágysorba süllyedtek, 1876-ig Doboka vármegyéhez, azután Beszterce-Naszód vármegye Besenyői járásához tartozott. Határában 1910-ben Szászlekence község és Desbordes Ernő birtokolták a legnagyobb földterületet. Nemesi udvarháza 15. századi késő gótikus eredetű volt, melyet a 17. század elején átépítettek. 1900 után még lakták, de 1948-ra nyomtalanul eltűnt.

Harinai evangélikus templom
Harinai evangélikus templom

Ez a magas dombon álló XII. századbeli szász templom különleges látványt nyújt.