Harcó (Hărţău)

Harcó (Hărţău)

Marosvásárhelytől 6 km-re északnyugatra, Mezőpanit északi szomszédságában fekszik.

Etimológiája

Az első okleveles adat 1332�"1335-ben a pápai tizedjegyzékben található, ahol Hudzov, Hudsov formájában fordul elő. Eredetét szemléltetik a XVI. század végéről feljegyzett helynevek: Banca erdő, Cserepad, Kisvölgy, Mocsár, Mocsáros szurdok, Nagy vápa, Nevetlen szurdok, Tövises oldal, út átalja, Vendég erdeje, Zomba; a múlt század közepéről pedig: Szilas, Bontza puszta, Völgy pataka, Fenék. Az idézett Bontza pusztáról azt sejtik, hogy elpusztult falu helye volt. Benkő szerint eredeti lakói már 1630-tól apadni kezdenek.

Története

Egykori birtokosa a Gálfalvi család, amelynek udvarháza állt itt, de államosításakor lebontották. 1332-ben plébániatemploma van, Mihály nevő papja 2 régi banálist és 7 dénárt fizet, 1334-ben 1 régi banálist, 1335-ben 3 veröczeit és 12 sasost. Középkori temploma ma is áll. Román stAlusa alapján azok közé a templomok közé sorolják, amelyek Szent László kora és a tatárjárás közötti időben épültek. Szentélye mai napig megőrizte eredeti félkörAves formáját, boltozatát, keskeny körAven záródó ablakait, melyek ki- és befelé öblösödnek.

Harcó középkori templom
Harcó középkori templom

 Református temploma azok közé sorolandó, amelyek Szent László kora és a tatárjárás közötti idõben  (valamikor 1077 és 1241 között) épültek .