Mind magyar, mind román neve a Miklós név változatából ered. 1326-ban Mykolatelukefeu ( Mikolatelekefő), 1369-ben Myklos, 1456-ban Mykola, 1635-ben Nicola alakban írták.

1369-ben szentegyedi Wass István birtoka volt, román lakossággal. Az 1450-es és 60-as években a Bánfiak bálványosi uradalmához tartozott. Mátyás 1467-ben a váradi püspökségnek adta. Később ismét Bálványosvárhoz kellett hogy tartozzék, mert 1553-ban a bálványosváriból kialakított szamosújvári uradalomhoz csatolták. A 16. században feltehetően román�"magyar lakosságú falu, mert bár kenézeit többször említették és juhötveneddel szolgált, a reformáció idején unitárius egyháza alakult. 1602-ben Basta zsoldosai fatemplomával együtt felégették. Román lakóinak többségét, mint a szamosújvári vár puskásait, a fejedelmek a 17. század folyamán megnemesítették �" 1866-ban 160 füstjéből 142 volt nemesi.
A falu 1876-ig Doboka, majd Szolnok-Doboka vármegyéhez, 1919-től Szamos megyéhez tartozott.