Csittszentiván (Sântioana de Mureş)

Csittszentiván (Sântioana de Mureş)

A falu a Maros lapályán, Marosvásárhelytől délnyugatra 10 km-re fekszik.

Etimológiája

Nevének előtagját onnan kapta, hogy a falu és Malomfalva között feküdt a középkorban Csittfalva, melyet a tatárok elpusztítottak, megmaradt lakossága pedig ide költözött.

Története

1303-ban Sanctus Johannes néven említik először. Középkori temploma az elpusztult Csittfalván állt, a 17. század közepéig használták, 1687-ben azonban fatemplomot építettek helyette. A 14. században Berényi Lászlónak, Marosszék főkapitányának udvarháza állt itt, amely a 18. század közepén romosan még állt. A 18. század első felében a falut pestis pusztította. 1910-ben 1073 lakosából 865 magyar, 175 román. 1992-ben 1370 lakosából 1217 magyar, 131 román, 18 cigány volt. A trianoni békeszerződésig Maros-Torda vármegye Marosi alsó járásához tartozott.

Hivatkozások

Csittszentiváni református templom
Csittszentiváni református templom

Templomáról és egyházközségéről a pápai tizedjegyzék tanúskodik. Eszerint 1332-ben Benedek plébános 6 régi banálist és 10 kicsi banálist fizet. 1334-ben Péter plébános 1 garast, majd külön még 2 régi banálist. 1335-ben Péter 4 banálist. A középkori templom közös volt Csittfalvával, Malomfalvával és Sóspatakkal. Nem is a mai Csittszentiván területén állott, hanem az elpusztult Csittfalván, ahol Szentiván és Malomfalva között fekvő „Templomdombja" emelkedik.