Buza (Buza)

Buza (Buza)

Kolozs megyében az Erdélyi Mezőség központjában található.

A  falu  a megye keleti részében fekszik, határai szomszédosak Feketelakkal, Noszolyal, Kékessel, Vasasszentgotthárdal.

A falu 35 km-re található  Szamosújvártól és a 109 C számú úton, majd Cegénél balra térve  jutunk el a településre.   Kolozsvár felől ugyancsak a  109 C számú Szamosújvár-Pusztakamarás-Mócs-Kolozsvár útvonalon közelíthető meg Cegéig.

Etimológiája

A település első említése 1329-ben mint  Bwza. Nevének más változatai is előfor-dultak, többek között:  1644-ben Nemes-Buzah , 1754-ben Búza . Román neve  Buza, németül Besotten, Buzendorfn.

Története

 A település és környéke már az őskorban már lakott hely volt. Ezt bizonyítják a régészeti leletek:  tégladarabok, kőkorszakbeli csákányok, fazekaskorong nélkül készült vastag agyagedények,  égetett halászsúlyok,  tüzelőhely nyomai, vésők és pénzek.
A magyar királyság idejében Búza a XIV-ik század elején az Ákos nemzetségből való Majos  fiainak: Ellős  és Majosnak birtoka volt.
A Habsburg uralom idején a birtokosok/tulajdonosok  között is változás történik. Megjelennek az udvarban tisztséget vállaló nemesi családok; Bánffy György kormányzó; marad a Csáky család; megjelennek a szárhegyi  Lázár grófok;  a Wesselényi, a  Jósika ,a Henter, a Teleki, a Cserei, a bethleni Bethlen család ; 1866-ban  az itt összeírt 265 füstből 4 nemesi füst volt. Nemesi jogú birtokosai voltak: hetei Bakó Károly, Szilasi Nagy János, Eperjesi József és László, Hadviger Ernő és gr. Lázár Miklós.
Történelmi események:
- 1545-ben  Péter moldovai vajda az egész községet kirabolja felégeti.
- Básta 1602-ben  kirabolta , az egész községet felgyújtotta, úgy, hogy  nem maradt meg benne több 4 léleknél s 5 háznál
- 1660 november havában itt verte szét a fejedelemségre törekvő Kemény János Barcsai Ákos fejedelem hadseregét.
- 1690 és 1717-ben török-tatár dúlta s rabolta ki e községet.
- 1469 jun. 18-án Rédei János érd. alvajda innen intézi egyik parancsát az aranyosszéki székelyekhez.

Hivatkozások

Források

A T�"VIDÉKI KISTÉRSÉG ÉRTÉKLELTÁRA (2009)

Készült a Tóvidéki  Közkincs Kerekasztal program keretében