Bonchida (Bonţida)

Bonchida (Bonţida)

Bonchida kastélyáról és menyecskéiről nevezetes, akik ugrálnak mint a kecskék.

Kolozsvártól 30 km-re északkeletre a Kis-Szamos jobb partján fekszik.

Etimológiája

Nevének értelme: egy Bonc nevű személy birtokán átvezető híd. Valószínűleg a terület egy Bonc nevű személy birtoka volt és a Kis-Szamoson itt vezetett át híd.

Története

1263-ban Bonchhyda néven említik először. Várkastélyát a 15. század végén a Bánffyak építették, majd a 17. század közepén Bánffy Dénes megerősítette. Örököse, Bánffy György, Erdély gubernátora az 1690-es években folytatta az építkezést. A kuruc szabadságharc idején mindkét fél pusztította a támaszpontként használt kastélyt. Ezután elhanyagolt állapotban volt, majd 1748 és 1753 között Bánffy Dénes kolozsi főispán barokk kastéllyá építette át, Erdély egyik legszebb palotája volt. A díszudvart Johannes Nachtigall kolozsvári szobrász görög mitológiai tárgyú szobrai díszítették. 1944-ben a németek felgyújtották és kirabolták. A kastély helyreállítására nemzetközi program indult.

1703. november 10-én itt arattak nagy győzelmet Orosz Pál és Bóné András ezereskapitányok a császáriak felett, a csata után a székelyek is Rákóczi mellé álltak. 1910-ben 2357, többségben román lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Kolozs vármegye Kolozsvári járásához tartozott. 1992-ben társközségeivel együtt 4722 lakosából 3073 román, 902 magyar, 744 cigány és 1 német volt.

Hivatkozások

Bonchidai Bánffy Kastély
Bonchidai Bánffy Kastély Erdély egyik legnagyobb, az évszázadokon keresztül legépebben megőrzött főúri kastélya. Gyakran hivatkoznak rá úgy mint Erdély Versailles-a.
Bonchidai református templom
Bonchidai református templom Bonchida református templomának többszöri átalakítása ellenére máig fennmaradt 12–13. század eleji részletei sok tekintetben gazdagíthatják az erdélyi román kori falu építészetéről kialakított – sajnálatos módon eléggé hiányos – képünket.