Báld (Balda)

Báld (Balda)

Nagysármástól 4 km-re fekvő falu aminek egykori kastélya ismeretlen körülmények között leégett.

A falut nagyobb dombok veszik körül, néhány elszórt erdőfolttal, a legtöbb területet mezőgazdasági célra vagy legeltetésre használják. A falu U-alakú, melynek közepe a DJ151-es számú, Marosludas felé menő úton van.

Etimológiája

Nevét Béldi grófi családról kapta, akiknek a településen és a környéken voltak birtokai.

Története

1332-ben Bald néven említik először, a falunak már akkor volt temploma, amely azóta elpusztult. 1910-ben 717, többségben román lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. A falu és környéke a II. bécsi döntés után is Romániában maradt, ez a terület volt az ún. Göring has.

Idézet Kövesdi Kiss Ferenc: Riadóra szól a harang. A Mezőség településeinek helyzetképe (1891-1991) című könyvéből. (Kráter Műhely Egyesület, 2006)

Báld Nagysármással csaknem összenőve a Mezőség lakóinak sorsát élte, éli napjainkban is. Az egyik fél, vagyis mi harcoltunk, 447-ben Attilával élettért szereztünk. Küzdöttünk, türelmetlenkedtünk..., de kitartással vezetőinkre hallgattunk, Árpáddal hont alapítottunk. A másik fél beszivárgott, hiszen a csapások miatt ritkult a földet megmunkálók sora, s ezért a másik fél lassan, szívósan tért hódított, mert szükség volt pásztorra, földművelőre...no meg a keleti szorítások miatt szívesen jött a Kárpátokon keresztül a védettebb helyre-Erdélybe-, aholaztán körültekintő türelemmel hallgatott „gazdájára”, csöndben morfondírozott, no meg gyereket vállalt...amennyit az Isten ád életszemlélettel. Életparancsuk: „Hallgass és alkoss!”  „Tace şi face!” Sapkát, kalapot leemelve messziről hajlongott urasága előtt... Csöndesen szaporította családját, a történelem nyújtotta minden alkalommal akkor lázadt, amikor kiírtotta kenyéradójának atyafiságát népével együtt.

Üresedett a tér, miközben ők az új gazdák gyökeret verő makacsságával reménykedtek. És végül győztek. Volt gyermek, aki felserdüljön, s jövőt formáljon. Íme a Mezőség. De! Mi is itt vagyunk! Alkossunk, tartsuk meg, ami nálunk van.  A Mezőség a legrégebben lakott terület. Honalapítás előtt már itt léteztünk a Cigle-Mező tavak rejtette völgyecskéiben. Vallják a kutatók... Így Báld is lakóival közös sorsot küzdött napjainkig... Középkori temploma elpusztult.

Sármás filiájaként tartják számon. 1990-es évektől Mezőméheshez csatolták egyházilag. Anyanyelvünkön az ábécézés a második világháború után indul... a tanulni-taníttatni akaró magyar családok Sármásra járatták gyerekeiket anyanyelvű iskolába. Ez azzal az előnnyel járt, hogy fejlettebb környezet hatással volt esztétikai érzékük alakítására. Megfelelő iskolaépület nem volt Báldon. Az alkalmilag megfelelő nagyobb lakásokba rendezkedtek be. 1950 után a földbirtokosokat, a nagyobb, szorgalmas gazdákat „kulákositották”. Megüresedtek az épületek, hiszen gazdájukat elhurcolták. A párt és a tanács irányításával beköltöztek a Rédei grófok kastályába.

Küzdelem után a magyar osztrákok is megfelelőbb osztálytermet birtokolhattak. Egy nevezetes vasárnap este kigyulladt a kastély. Hétfő reggelre csak a csupasz falak meredeztek az ég felé. Nyomozások ide-oda... a tettes nem került elő. Az udvarház-kastélyból felépült Florescu igazgató alatt az új iskola. Érdekes, hogy Marosvásárhelyt is ebben az időben-hasonló körülmények között gyulladt ki az az egykoron a magyar állam által épített kereskedelmi főiskola díszterme, amelynek ablakai SZÉCHENYI mozaikból készült arcképét őrizték. Első teendő volt a „mentési” munkálatok alatt a színes arcképek, mérlegek széttörése. És sikerült.

A magyar nyelvű oktatás Seres János és felesége, Bereczki Erzsébet tanítóné fáradhatatlan akarásának gyümölcse. Anyanyelvünk fénykora 1952-57 között példamutató. Anyai szót csak az istentiszteleteken hallanak a báldiak, a településen bonyolódó életben románul érintkeztek a polgárok.  Seres igazgató mondja: „Ha az ember, születik eredmény, gazdaság, közművelődési előadások, színdarabok, néptánc, népdal... él az Élet. Ha nincs ember, az eredmények is elsápadnak, megsemmisülnek!

Hivatkozások

Báldi Béldi kastély
Báldi Béldi kastély A kastélyról viszonylag kevés információ áll rendelkezésre. Ismeretlen körülmények között égett le a II.vh során.