Almásmálom (Malin)

Almásmálom (Malin)

Szép fekvésű zsákfalu, jelentős magyar lakóssággal rendelkezik.

Déstől keletre, Magyardécse és Felsőoroszfalu közt fekvő település.

Etimológiája

Almásmálom nevét az egykor ittlévő nagy almáskertek után kapta, mely neve latin változatának a malum-nak magyaros kiejtése.
A falu almafái már Mátyás király idejében is megvoltak. A régi itteni almafajták nevei is fennmaradtak: kerek, boros, Erzsébet, batul, pónyik, stb. Az 1750-es évből fennmaradt a falucska gyümölcsöskertjeinek évi jövedelmi adata is, mely 34 frt. 48 kr. volt.

Története

Almásmálom nevét 1305-ben Malum néven említették először az oklevelek, mint a Bethlen család ősi birtokát. Első birtokosaiul a Bethlenek elődei tűntek fel, a szomszédos Décse határjárásában tűnt fel nevük, ahol Apa (ispán) birtokainak határai fordultak elő.

A falu egykor az Apaffy- és a Bethlen családok birtoka volt. 1435-ben Bethlen János fiai Miklós, Gergely és Antal osztották fel maguk közt 3-részre. Az 1500-as években a Bethleneké, az 1600-as években már több család birtoka volt; így a Bánffy, Bornemissza, Heller, majd a Wesselényi családok is részt szereztek itt. Az 1700-as években az Alsó családé, majd 1717-ben a Csiki családnak is volt itt része. 1830-ban a Gellért és Bethlen családok voltak fő birtokosai. 

A falut kezdetektől fogva magyarok lakták. Lakóit többször pusztították ki: 1603-ban Básta hadjáratai alkalmával Géczi hajdúi, 1703-1711 közt a II. Rákóczi Ferenc szabadságharca alkalmával fogyatkoztak meg lakói. Ekkor a magyar lakosság helyére románok költöztek, s azóta ezek utódai a magyarokkal vegyesen lakják a községet.

1910-ben 1006 lakosa volt, melyből 527 magyar, 27 német, 440 román, ebből 449 görög katolikus, 515 református, 32 izraelita volt.

Az 1900-as évek elején Szolnok-Doboka vármegye Bethleni járásához tartozott.


 

Hivatkozások