Wass Albert

Wass Albert
1908.01.08 (Válaszút (Răscruci)) - 1998.02.17 (Astor, Florida)

Életpályája

A Kolozsvár melletti Válaszúton, a Bánffy-kastélyban született 1908. január 8-án. Apja Wass Endre, anyja Bánffy Ilona. Középiskolai tanulmányait Kolozsvárott a Farkas utcai Református Kollégiumban végezte, itt érettségizett 1926-ban.Debrecenben, a Gazdasági Akadémián folytatta tanulmányait, és szerzett erdészeti diplomát. A németországi Hohenheimben és Párizsban, a Sorbonne-on tovább tanult, és újabb erdőmérnöki, és vadgazdasági diplomákat szerzett. Erdélybe apja betegsége miatt 1932-ben tért vissza, egy ideig azonban nem tudott még a családi ügyekkel foglalkozni, mert a román hadseregben a kötelező sorkatonai szolgálati idejét töltötte.
Irodalmi pályáját versek írásával kezdte, melyeket a Pásztortűz, az Ellenzék, majd az Erdélyi Fiatalok című folyóíratokban publikált. Első verskötete 1928-ban Világtemetés címmel jelent meg Kolozsváron. Az 1932-ben megjelent A temető megindul című színműve magára irányította a helikonisták figyelmét, meghívást kapott a Kemény János marosvécsi birtokán megrendezett, vadászattal egybekötött, irodalmi és művészeti találkozóra.
1934-ben jelent meg az Erdélyi Szépmíves Céh gondozásában Farkasverem című regénye, melynek révén országosan ismertté vált az irodalmi körök és a nagyközönség számára is.E regényét a szakma akkora elismeréssel fogadta, hogy írójának a kor legnagyobb hazai irodalmi kitüntetését, a Baumgarten-díjat ítélték oda.
1938-ban tagja lett a Helikonnak, 1939-ben az Erdélyi Irodalmi társaságnak és a Kisfaludy Társaságnak, 1944-ben a Magyar Tudományos Akadémia is tagjai sorába választotta.
1945-ben elhagyja Magyarország területét, az emigrációt választotta. A román Néptörvényszék 1946 tavaszán Wass Albertet távollétében halálra ítélte. 1951-ben elhagyja Európát, A merikába vándorol, ahol később az Amerikai Magyar Szépmíves Céh kiadóvállalatot alapította meg, hogy az amerikai olvasóközönség figyelmét erdélyre irányítsa.
Wass Albert életének szűkebb színtere - amely meghatározó benyomással bírt egész életpályája során - a Mezőség. A tarszszilvanizmus eszméjét hírdető erdélyi írók hite Wass Albertben egy életen keresztül megmaradt, s az ideológia műveinek állandó eszmei vázát alkotta. Életének utolsó szakaszában is szilárdan kiállt a traszszilvanizmus létjogosultsága mellett. Hamvai a marosvécsi (az egykori Kemény-) kastély kertjében, Kemény János mellett nyugszanak.

Művei

    * 1934 Farkasverem
    * 1940 Csaba
    * 1940 Mire a fák megnőnek
    * 1940 Jönnek!
    * 1941 A titokzatos őzbak (novellák)
    * 1941 Csalódás (Az ÜNNEP 1941. augusztus 15-ei számában)
    * 1943 A kastély árnyékában
    * 1943 Egyedül a világ ellen
    * 1943 Vérben és viharban
    * 1944 Tavaszi szél és más színművek
    * 1945 Valaki tévedett (novellák 1945-49-ből)
    * 1945 A költő és a macska (elbeszélések)
    * 1947 A rézkígyó
  * 1949 Zsoltár és trombitaszó "Örökösök (novellák, karcolatok, levelek" posztumusz kisregény 1949-ből)
    * 1949 Adjátok vissza a hegyeimet!
    * 1951 Ember az országút szélén
    * 1952 Elvész a nyom
    * 1953 Tizenhárom almafa
    * 1958 Az Antikrisztus és a pásztorok
    * 1959 A funtineli boszorkány
    * 1964 Átoksori kísértetek
    * 1965 Elvásik a veres csillag
    * 1967 Magukrahagyottak
    * 1974 Kard és kasza
    * 1975 Magyar örökségünk (Tanulmányok, hátrahagyott novellák, írások,    interjúk)
    * 1978 Halálos köd Holtember partján
    * 1985 Hagyaték
    * 1989 Te és a világ (novellák)

Elismerések

1943 Baumgarten-díj

1942 Klebelsberg-díj

1944 Zrínyi irodalmi díj

2003 márciusában - posztumusz - alternatív Kossuth-díjjal tüntették ki.

Hivatkozások

Cege
Cege A Tóvidék egyik legfejlettebb települése.