Aranka György

1737.09.17 (Szék) - 1817.03.11 (Marosvásárhely)

Életpályája

Édesapja az azonos nevű erdélyi református püspök volt. Iskoláit Marosvásárhelyen és Nagyenyeden végezte. A marosvásárhelyi királyi táblán írnokként, majd iktatóként dolgozott, később számfeletti ülnökké, 1787-ben törvényszéki közbíróvá, végül 1796-ban a királyi táblán rendes ülnökké nevezték ki.
Munkássága nagyon széles körű és művelődéstörténeti fontosságú; hivatali elfoglaltsága mellett a magyar nyelvművelés és közművelődés lelkes előmozdítója volt. Verseit a Magyar Hírmondó (1780), azután a kassai Magyar Museum és az Orpheus közölte. Az 1791. évi országgyűlésen létrehozta az Erdélyi Magyar Nyelvmívelő Társaságot, melynek titkára lett. A kéziratban heverő régi erdélyi emlékiratok és történeti munkák kiadására 1792-ben megszervezte a Régi kézirások társaságát.

Művei

• Anglus és magyar igazgatásnak egybenvetése; Kolozsvár, 1790
• Julia levele Ovidiushoz, németből; Kassa, 1790
• Egy erdélyi magyar nyelvmívelő társaság felállításáról, való rajzolat az haza felséges rendeihez; Kolozsvár, 1791
• Az erdélyi kézirásban levő történetirók kiadására felállitandó társaságnak rajzolatja; Kolozsvár, 1791
• Az erdélyi kézirásban tevő történetiróknak esztendőszám szerint való lajstromában; Kolozsvár, 1791
• A buda basa, franciából; Bécs, 1791
• Újmódi gonosztevő, a fiúi szeretetnek jeles példája, színjáték 5. felv., franciából; Bécs 1791
• Az igazgatás formáriól, franciából; Kolozsvár 1791
• A magyar nyelvmivelő társaságról. Ujabb elmélkedés; Kolozsvár, 1792
• Levél az erdélyi magyar társaság nevében; Kolozsvár, 1795
• A magyar nyelv tulajdonságairól; Nagyszeben, 1796
• Elme játékai
• Ember, világ, Isten. Egy philosophiai értekezés

Hivatkozások