A kalapom, a kalapom

Népdal
A kalapom, a kalapom félig selyem,
De én aztat félrevágom, úgy viselem,
Rámulatok nem búsulok,
Úgy is tudom, hogy meghalok.

Két fekete göndör szőrű lovam vagyon,
Még az éjjel mind a kettôt elmulatom,
Elmulatom, nem sajnálom,
Szerettelek csak azt bánom.

Tavaly ősszel meg akartam házasodni,
A faluban nem akartak leányt adni,
Mind azt mondták, hogy részeges vagyok,
Rossz feleség tartó vagyok.

Rég megmondtam kisangyalom csalfa ne légy,
A lábadra magas sarkú cipőt ne végy
Magas sarkú sárga cipőt vettél,
A világ csalfája lettél.

Szeretett a fene soha, fene soha,
Csak meg voltam véled szokva, véled szokva.
Úgy meg voltam véled szokva,
El se felejtelek soha.

Feleségem palatkai, palatkai
Hogy a hideg ott rázza ki, ott rázza ki,
Nem adott pénzt pálinkára,
Sem a zacskóba dohányra.

Mikor mentem Visa felé, Visa felé,
Pánkót sütnek a leányok arrafelé,
A pánkóból nem adtatok,
Szakadjon meg a nyakatok.

Betöltés...