Bálványosváraljai református árpádkori templom

Templom
Bálványosváraljai református árpádkori templom
Település:
Jelenlegi egyház:
REF
Építés ideje:
13. század
Ritka, szép és ősi árpádkori teploma van a falunak.

Építése

A XIII. században építik fel késő románkori (római)- és kezdődő gótika stílusban a teplomot.

Története

A falu templomát a ciszterci szerzetesek az 1200-as évek végén Szűz Mária tiszteletére szentelték, és a falunak Máriafalva nevet adták.

I. Rákóczi György református fejedelem támogatásával épült a templom gótikus tornya. Azóta többször javították, kibővítették. A régi mesterek munkáját őrzi a faragott körablak, az úgynevezett Katalin kerék (XIII. század), a diadalívet tartó két faragott kőoszlop, és a déli kapuzat kőkerete. Az 1907-es bővítést követően, 1912. május 13-án, Fagyosszentekkor hatalmas szélvihar döntötte le a templom fedélzetét, erről a természeti csapásról a falu népe minden évben megemlékezik.

Bálványosváralja vallási megosztottsága nagyon színes: a református vallás mellett magyar római katolikus, adventista(szombatos), ortodox és pünkösdista közösségek is működnek.

Leírása

A tornyot a XV. században építik a hajóhoz. Nevezetességei a templomnak a későromán kerek ablak, az un. Katalin-kerék és a hajót az apszistól elválasztó két féloszlop, korai gótikus oszlopfői. Az Umling templomi bútorzatból csak a szószékkorona maradt meg. A faragott kőszószék Sípos Dávid munkája 1765-ből. A templom 1992-ben új egyházi szimbolumokat tartalmazó melvértekkel rendelkező bútorzatot kapott. A régi Kolonits orgonát 1993-ban Molnár József által épített új orgonára cserélték. Az reformáció után a falu teljes egésszében protestáns lett. A XVI. század végén a környék egyik legnagyobb és legjobban szervezett református gyülekezeteként tartják számon. Első ismert lelkipásztora 1636-ból Szentmargitai István, aki személyes nemességet is kap.