Apanagyfalusi Református templom

Templom
Apanagyfalusi Református templom
Település:
Jelenlegi egyház:
REF
Építés ideje:
1332

A település plébániatemplomát először az 1332. pápai tizedjegyzék említi, ekkor Tamás nevű papja 25 garas, 1334-ben pedig 2 garas tizedet fizet. Apafi Miklós 1447-ben kelt végrendeletében a Szent Gellért plébániatemplom és Péter nevű plébánosának három malom tizedét s az apanagyfalusi birtok jövedelmének negyedét hagyja, illetve a templomnak adományozza a Luxemburgi Zsigmondtól kapott nagy ezüst serlegét is.

Története

Kádár József szerint a Szent Gellért plébániatemplom a falu déli részén, a Bőd (Bediu) felé vezető út jobb oldalán található hegyoldalban állott, és feltehetően 1601-1603 között Giorgio Basta osztrák tábornok csapatai pusztították el.

A jelenlegi református templom a 15. század második harmadában épült,  Entz Géza szerint az 1470-es években készült.

A templom a reformáció idején a reformátusok használatába került. 1715-ben Kemény Jánosné Teleki Anna újjáépítteti. 1750-ben felújítják. Valószínűleg a 18. század elején kapja síkmennyezetét, illetve ekkor készül el a templom déli portikusza és a szószékkorona. A hajóban található emléktábla szerint 1896-ban a templom újabb felújításon esett át.

Leírása

A templom hatregiszteres barokk orgonája Dávid István feltételezése szerint a 18. század végén készült Thomas Balthasar segesvári mester műhelyében. Az orgona előbb a bethleni egyházközség tulajdonába került, ahonnan Bethlen Károly 1877-ben megvásárolta, majd átalakítatta és az apanagyfalusi gyülekezetnek ajándékozta.

Figyelmet érdemel az északi falon elhelyezett festett Bánffy címer, a templom 1896. évi felújítási emléktáblája, valamint Geréb András lelkész (1910-1960) tiszteletére állított emléktábla.
A hajót a szentélytől csúcsíves diadalív választja el, ennek északi falához szószék csatlakozik, faragott hangvetőjének párkánya fölött barokk indadíszekkel díszített kartusok vannak, közülük két egymás mellett levő kartust a czegei Wass illetve BE monogrammal közrefogva a bethleni Bethlen család címere díszíti. A címerek minden bizonnyal az adományozókra, Bethlen Elekre és feleségére Wass Juliannára utalnak.

A templom körüli cinteremben található harangláb első említése egy 1754-es feljegyzésben fordul elő. Ennek újjáépítésére 1866-ban kerülhetett sor, erre utal a toronysüveg fölötti szélvitorlán látható évszám is. 1875-ben a haranglábon nagyobb méretű javításokat végeztek, és elhelyezték a ma is látható, Andrásovszky János harangöntő kolozsvári műhelyében a sárosmagyarberkeszi egyházkerületi főgondnok, Katona Elek és neje, Kabos Kata megbízásából öntetett harangot. A mellette található harangot a hívek adományaiból 1923-ban Geréb András papsága idején öntötték.

A harangláb mellett, magas lábazaton álló, Bolyai János matematikust ábrázoló mellszobrot 2006-ban Vlad Prună szobrász készítette Traian Gheorghe  Dascăl orvos adományából.

A szentélyben 2008-ban az I. és II. világháborúban elesett apanagyfalusiak emlékére emléktáblát helyeztek el. A templom épületétől délkeletre elhelyezkedő, tölgyfagerendákból ácsolt haranglábat a szoknya- és a sisakrészen fazsindely fedi. A szoknya feletti toronytörzs mellvédének deszkázata íves díszítést kapott. Az oszlopokra nehezedő toronysisak alatt húzódó harangházban a már említett két harangot helyezték el.

 

Hivatkozások