Szentbenedeki Kornis-kastély (Castelul Kornis de la Mănăstirea)

Kastély
Szentbenedeki Kornis-kastély (Castelul Kornis de la Mănăstirea)
Település:
Építés ideje:
1573
A Kornis-kastély, a Mezőség északnyugati felében, Szentbendeken (románul Mănăstirea) Kolozs megyében található.

Története

1573-ban Báthory István fejedelem Kereszturi Kristóf dési kamarai prefektusnak adományozza Szentbenedek birtokot, aki a főépületet emelte. 1599-ben a kastély birtokosa Kereszturi Kristóf özvegye. Lányukat, Kereszturi Katát Kornis Boldizsár vette feleségül, így került a kastély 1602-ben a Kornis család birtokába. 1617-ben Kornis Boldizsár özvegye Kereszturi Kata bitokolja, de ugyanebben az évben a birtokot a Bethlen Gábor erdélyi fejedelem a nemesi udvarházzal együtt ismét a Kornis családnak adja, akik egészen a második világháborút követő évekig birtokolják. A kastély a két világháború között még teljes épségben állt, a második világháború alatt megrongálódott.

1915-ben Szentbenedeken ennél a kastélynál forgatták az egyetlen filmet Katona József Bánk bánjából, főszerepben Jászai Marival és Szentgyörgyi Istvánnal. A Szentbenedeken készült külső felvételek terjedelme 1500 méter volt. A második világháború alatt a film teljes egészében elpusztult.

A kastély főépületét Kereszturi Kristóf építtette 1573 és 1593 között. A XVII-XVIII. század során a kastélyt több rendben bővítették, és átalakították. 1673 körül Kornis Gáspár építtette a főépület második emeletét, amely lépcsőjének oszlopsorát Molnár Albert faragta. Kornis Zsigmond nevéhez fűződik a kastély főbejáratának a kialakítása, amely a homlokzatán található felirat szerint 1720-ban készült el. A kaputorony előtti hídra ekkor került a két unikornis, a Kornis család címerállata. A XIX. században a Kornisok többször is kijavították az épületet. A kaputorony egyik felirata szerint 1886-ban gróf Kornis Viktor, 1906-ban pedig az ún. Zöld-bástyát (Ny-i tornyot) gróf Kornis Károly hozatta rendbe.

Az államosítás után

1948-ban került az épület államosításra. 1950-51-ben az épület felét silónak, másik felét iskolának alakították át. Ekkor a kastély könyvtárának nagy részét az udvaron elégették. Innentől fogva az épület állaga fokozatosan romlott. 1975-76-ban renoválták. A kastély kápolnáját az ortodox egyház vette át.

A kastélyt Kornis Gabriella visszaperelte az államtól 2006-2007 körül, állaga azóta is romlik.

Hivatkozások

Források

  • Balogh Jolán. Kolozsvári kőfaragó műhelyek. XVI. század. Budapest, 1985, 340-343.
  • Kelemen Lajos. A szentbenedeki kastély és hímes oszlopai. In Kelemen Lajos. Művészettörténeti tanulmányok. 1. köt. Bukarest, 1977, 110-114.
  • Kiss Gábor. Erdélyi várak, várkastélyok. Budapest, 1987, 265-266.
  • B. Nagy Margit. Várak, kastélyok, udvarházak. Ahogy a régiek látták. Bukarest, 1973, 259-271, 374-375.
  • Liviu Stoica, Gheorghe Stoica, Gabriela Popa (2008). Castles & fortresses in Transylvania: Cluj County. Castele și cetăți din Transilvania: Județul Cluj. Cluj-Napoca. ISBN ISBN 978-973-0-05364-7.