Marosvécsi Kemény kastély

Kastély
Marosvécsi Kemény kastély
Település:
Építés ideje:
1537

A marosvécsi várkastély, mint az erdélyi reneszánsz építészet egyik legszebb gyöngyszeme, a Kelemen havasok lábánál, a Maros jobb partján található szirtről emelkedik a magasba. A festői környezetben épült háromszintes várkastély rendelkezett minden olyan tulajdonsággal, melyek egy igazi középkori várkastélyhoz illik: bástyák, vizesárok, csapóhíd, szellemek, kaszabástya, lőrések, alagút stb.

Építése

Kendi Ferenc, majd gróf Kemény Miklós

Története

Vécs első írásos említése közel nyolc évszázadra tekint vissza. II. Endre magyar király 1228-ban elvette, a felesége, Gertrudis királyné megölésében részes Kacsics Simontól annak birtokait, s az adományozó oklevél tanúsága szerint, a besenyő eredetű Tomaj nemzetségbeli Dénes tárnokmesternek, a későbbi nádornak adta Vécs /Vecheu/ várát. Tőlük örökölték a Losonczi Bánffyak ősei, akik másfél századig voltak urai. 1467-ben a család részt vett a Mátyás király elleni lázadásban, s ezért birtokukat elveszítették, a király pedig a várat egyik Hunyad megyei rokonának, Ongor János udvari vitéznek adta. Tőle került a Magyarországon ugyancsak befolyásos és dúsgazdag Szobi Mihály tulajdonába. Ennek halálát követően, 1527-ben Szapolyai János az összes Szobi-birtokot Werbőczynek adományozta, aki állítólag itt írta meg a híres Tripartitumot.

A következő években sokszor cserélt gazdát a vár – adják-veszik a királyok, fejedelmek. A sorrendet Kendi Ferenc, az akkori idők egyik vezéregyénisége kezdi, aztán Báthori Zsigmond adja anyai nagybátyjának, a már akkor ugyancsak jeleskedő Bocskai Istvánnak; néhány év múlva (ekkor már 1612-t írunk) a vár Wesselényi István kezébe kerül, volt a Bethlen Gáboré is, de ő továbbadta unokaöccsének, Bethlen Péternek, majd ennek halála után, a vár, I. Rákóczi György fejedelemé. A várhoz abban az időben hét falu tartozott: Vécs, Erdőszakál, Felsőrépa, Felső és Alsó Idecs, Kövesd, Lövér és Felfalu egy része.

Rákóczi György kedves hívének, a hadjáratokban jobbkezének számító Kemény Jánosnak szánta, de akaratát már csak fia, II. Rákóczi György valósíthatta meg és 1648 nov. 28-án a vécsi várat öt faluval Kemény Jánosnak (a későbbi fejedelemnek) és utódainak adományozta. Ettől fogva Marosvécs háromszáz évig a Kemény család tulajdona. Szép fekvéséért s a benne töltött csendes, békés napokért mindenki szerette.

Mint ismeretes, a Kemény János író, itt Marosvécsen hozta létre az Erdélyi Helikon Íróközösséget, mely szervezet a két világháború közötti időszak legsikeresebb és legrangosabb írói szerveződésévé vált. Itt gyűltek össze 1926 és 1944 között az erdélyi magyar írók számos képviselői, ugyanakkor az szász és román írók is, akik a transzilvanizmus szellemében a nemzeti megbékélés jegyében tevékenykedtek az irodalom terén. Az Erdélyi Helikonnak az évek során 55 tagja lett, csak néhány nevet kiragadva: Áprily, Kós, Bánffy, Dsida, Reményik, Kuncz, Tamási, Nyírő, Makkai, Molter, Berde, Olosz, Tabéry, Szántó stb.
 

Az államosítás után

Sajnos a II. világháborút követő államosítással a Kemény családot kisemmizték és a többi ingatlannal együtt a marosvécsi várat is, elkobozták, az ingóságokat, a várkastély teljes berendezését széthordták, mellyel felbecsülhetetlen kárt és rombolást okoztak.

A várkastélyt a Kemény család visszaigényelte a restitúciós törvények alapján, de napjainkban is egészségügyi intézményként működik, mindaddig, míg a közelben fel nem épül a már elkezdett új intézmény, ahova átköltözhetnek a betegek és a kiszolgáló személyzet.

Elképzelhető, hogy hamarosan átadják az épületet a Kemény családnak. A marosvécsi várról elmondhatjuk, hogy szerencsés helyzetben van, mert számtalan más erdélyi kastélytól eltérően, ma is elfogadható állapotban áll. A Kemény család tagjainak egységes és eltökélt szándéka, hogy a várkastély visszaszolgáltatását követően, azt, a néhai Kemény János író szellemiségéhez híven, az erdélyi közösség és kultúra céljaira is fordítsa.

Leírása

A mai várkastély helyén hajdanán egy római castrum állott és feltételezhetően a korai várat éppen a castrum romjainak a felhasználásával alakították ki. A várat, a ma is meglevő árok körítette, s ezen át csapóhíd vezetett a várépületbe.

A vár reneszánsz formáját az 1537-i és 1555-i építkezéseknek köszönheti, amelyeket Kendi Ferenc, erdélyi vajda hajtott végre. A Rákóczi szabadságharc idején feldúlt megrongálódott varkastély felújítását gróf Kemény Miklós, marosszéki főkirálybíró 1816-ban Möller István (a vajdahunyadi várkastély nagynevű restaurátora) tervei szerint, ekkor építették újra az öreg bástyát, és ekkor kapott részben új fedelet a kastély.

A szobák előtt az udvar felöl három oldalon emeletes deszkafolyosó húzódott végig. A szobáknak téglapadlója, az emeleteken gerendás-deszkás mennyezete, zöldmázas kemencéi voltak. Különböző bútorok is állottak bennük: az egyikben még fürdőkád is volt. Említik a vár óratornyát is, volt a várban néhány ágyú s tüzérségi felszerelés.
A várhoz vezető szerpentines út a XX. Század eleji nagy rendezéskor, virágokkal szegett sétaúttá alakult, s mellette az egykori várárokban rózsafák virágoznak. A várkapuhoz vezető kőhíd két oldalán egy-egy kőoroszlán állt, de ezek sajnos, a második világháborúban elpusztultak.

A várkastély belsejébe érve a helyenként három méter vastag falak mutatják, hogy sok száz éves épületben járunk. A várépület mai földszintjén a látogatót egy emberöltővel ezelőtt meghitt, finom szobabelsők fogadták, itt-ott családi képekkel. Az északi nagy új sarokbástya őrizte megújíttatói Kemény Kálmán és felesége arcképeit s a szép könyvtárnak főleg a XIX. század végi és XX. század eleji anyagát.
 

A kastély kertje

A marosvécsi várkastély mögött hatalmas park található. A park kinézete az évszázadok során lényegesen megváltozott. A somoskert, a sáfrányos, a virágoskert, a méheskert, a vár körül rikoltozó pávák mára sajnos eltűntek, de az embert, ahogy a vár közelébe ér hatalmába keríti a történelem szelleme. A parkban néhány különleges fa törzsére rögzített latin megnevezés utal arra, hogy itt valamikor arborétum volt. A kastélytól nyugatra megtalálhatóak a földvár fűvel benőtt terepalakulatai. Sajátos élményt nyújt a két vár egymásmellettisége. A parkban, a tölgyfák árnyékában (melyeket egyes vélemények szerint még II Rákóczi György ültettetett) található a Kemény család sírhelye. Itt helyezték örök nyugalomba báró Kemény Jánost, feleségét a vár úrnőjét, Auguszta Patont, valamint leányukat Kemény Klió operaénekesnőt, az 1935-ben felállított, s ma már jelképnek számító Helikon-asztal szomszédságában. A Helikon-asztalt ünnepélyes keretek között 1935-ben adta át Makkai Sándor Kemény Jánosnak és feleségének, mint a Helikon íróinak ajándékát.

A kőasztalt Kós Károly készítette és felirata Kuncz Aladár emlékét örökíti meg.
Itt található Wass Albert író sírhelye is, mely az utóbbi években valódi zarándokhellyé vált.
A park jelenleg ismét a Kemény család tulajdonában van.
 

Hivatkozások

Források

Kastély-pályázat
• Fekete Albert: Az erdélyi kertművészet - Maros menti kastélykertek, Kolozsvár, 2007

Képek