Marosugrai Haller kastély

Kastély
Marosugrai Haller kastély
Település:
Építés ideje:
18. század

Marosugra nevére legkorábban az 1376-ban írott dokumentumokban bukkantak. Wgra, Vgra akkor a szentpáli birtokhoz tartozott. Az ugrai uradalomnak az évszázadok során több tulajdonosa volt, 1609-től a Haller családé. Az övék volt a kastély is, amit nem a jelenleg látható formájában építettek. A szakemberek szerint egy régebbi, XV. századi épületet alakítottak át, a pincében találhatók erre utaló jelek. A kastélyt a XVIII. században bővítették ki és, ekkor nyerte el jelenlegi, téglalap alapfelületű, háro

Építése

A Haller család

Története

Az államosítás után

A kastély a legtöbb és legdrasztikusabb módosítást a XX. században szenvedte el, amikor iskola, néptanács, bentlakás működött itt, és a termeket az akkori szükségleteknek megfelelően alakították. 1950 óta az épület lakatlan volt, és állaga rohamosan romlani kezdett. Az ugrai kastély az enyészettől való megmenekülését annak köszönheti, hogy az államosítás után nem hagyták üresen, mert ha az történt volna, akkor ma a szentpálihoz hasonló, azaz menthetetlen sorsra jutott volna.

2007-ben egy marosvásárhelyi vállalkozó, Fóris Csaba és családja megvásárolta az épületet a régi tulajdonosoktól, Harmath Ferenctől és Haller Ilonától. Négy év alatt a kastélyt régi pompájában felújították, és nemsokára megnyílik benne Erdély első kastélyszállója.
 

Leírása

Akárcsak a szentpáli Haller-kastélyt, barokk stílusban díszítették, mindkét kastélyon ugyanazok az építészeti elemek dominálnak.
Bár klasszicizáló barokkos kiképzése és egykori impozáns elhelyezése miatt kastélynak számít, az ugrai épület inkább a nagyméretű udvarházakra hasonlít – vélekedik Keresztes Gyula műépítész a „Kastélyok és udvarházak” című szakkönyvében. Nem csak kisebb, jóval egyszerűbb is, mint a szomszéd falu, Kerelőszentpál másik Haller-kastélya. Építési ideje a 18. századra tehető. Az ablakok és a földszinti félköríves árkádívek egyszerű keretezéssel, finom ízléssel készültek. Árkádíves, több mint harminc méter hosszú homlokzatával az épület a Maros felé néz. Mivel a túlsó frontja is hasonlóan szép és értékes, az új tulajdonos úgy döntött, hogy az előtte kialakított kerttel és bekötőúttal azt is „exponálja”.

A kastély kertje

Hivatkozások