Gernyeszegi Teleki kastély

Kastély
Gernyeszegi Teleki kastély
Település:
Építés ideje:
1462

A gernyeszegi Teleki-kastély Erdélyben, a Maros megyei Gernyeszegen álló igen jó állapotban lévő kastély, amelyben napjainkban gyermekotthon és tüdőbetegek számára fenntartott rész működik. Teleki Mihály leszármazottai között találjuk a gernyeszegi kastély építőit: Teleki Lászlót és Teleki Józsefet is. Az egykori „legszebb erdélyi kastélyt”, a „Maros ékköve” jelzővel ihletett épületegyüttest, manapság már csak a külseje sejteti.

 

Építése

Teleki Mihály

Története

A Marosvsárhelyről Szászrégen fele vezető úton, a Maros bal partján, a Bongor hegyoldala melletti síkon fekszik Gernyeszeg. A mai kastély elődjét, a középkori védműves várkastélyt Erdélyi István alvajda építtette 1462-1465 között.
Erdélyi István várát (a hozzá tartozó birtokkal együtt) Teleki Mihály kancellár szerzi meg 1685-ben, aki földszintes gazdasági épületekkel zárja körül azt. 1772-1782 között Teleki József fia, Teleki László gróf a várat lebontatja, és a ma is álló kastély építésébe kezd. Teleki László házassága Ráday Eszterrel nagyban befolyásolta későbbi építkezéseit. A Ráday hásasság révén nyerte a család Pest megyei birtokainak jórészét, s ez a kapcsolat döntően hatott a gernyeszegi kastély megtervezésére is. A házasság magyarázatot ad arra is, hogy oly távol Pest megyétől hogy jelenhetett meg hasonló stílus.

Az államosítás után

A második világháborúban a front átvonulása után az épületet teljesen kiürítették, a felbecsülhetetlen értékek nyomtalanul eltűntek. Teleki Mihály, a kastély utolsó ura már csak annyit tehetett hogy az épületet a román Egészségügyi Minisztériumnak ajánlotta fel. Így az épület érintetlenül vészelte át a kommunizmus hosszú éveit. Jelen pillanatban a kastély elfogadható állapotban van, TBC-megelőző intézet és ehhez kapcsolódó gyermekotthon működik benne.

1961-1962 között általános javítási és restaurálási munkálatokat végeztek, de sajnos az intézmény funkciójának megfelelően átalakításokat is végrehajtottak mind a belső, mind a külső térben.

Az ingatlant a széki Teleki család leszármazottja, a Bukarestben élő Teleki Gábor igényelte vissza, a 2001-ben kibocsátott 10-es törvény alapján. A hosszas peres folyamat végén a család visszakapta az ingatlant, amelyet 5 éven belül kell felszabadítania a benne működő egészségügyi intézmény.

Leírása

A Meyerhoffer András tervei alapján U alaprajzú, háromtengelyes, szárnyaival cour d’honneur-szerűen a kert felé forduló gernyeszegi kastély úgynevezett Grassalkovich stílusban épült. Érdekessége, hogy az év beosztásának megfelelően 52 szobája és 365 ablaka van.

A négyszög alakú belső udvart észak és kelet felől egyemeletes, dél felől földszintes kőépületszárnyak határolják, nyugatról zsindelyes boronapalánk keríti. Elhelyezkedését tekintve a hajdani három saroktornyos vár helyére épült, a falu délkeleti végében, keleti oldalán az országút halad el, nyugaton pedig a Maros folyik. A Maros vizét keskeny csatornákon át már a régi erődítmény idején, a várat körülölelő, egyenetlen mélységű és szélességű várárokba vezették.

Az emeleti nagy szalonban található rokokó fehér porcelánkályha, az üvegcsillár, a kis szalon márvány kandallója az egykori berendezés szépségére és a Teleki család ízlésére enged következtetni.

Teleki Sámuel, a híres Afrika utazó itt őrizte nevezetes gyűjteményét és a család 6000 kötetes könyvtárát. Mindez azonban elpusztul a világháborúk viharos évtizedeiben. A megmaradt könyvek és levéltári anyagok a Telekiek marosvásárhelyi levéltárában, a Teleki Tékában, valamint az Erdélyi Múzeum egyesület levéltárában találhatóak meg.

 

A kastély kertje

Bár az 1754-es összeírás a legteljesebb korabeli forrás a gernyeszegi kertet tekintve, mindenképpen említésre méltó Teleki Mihály gernyeszegi várkastélyának uradalmi virágoskertjében összeírt növényjegyzék és a vetemények felsorolása.
Az 1754. évi összeírás részletekbe menően ismerteti a várkastélyhoz tartozó kert (gazdaság) részeit, amelyek ekkor még �" kevés és apró díszkerti egység mellett �" kifejezetten haszonkert jellegűek. 

Az új, barokk kastély felépítését követően átalakult az épület körüli kert is. A gernyeszegi barokk kert kialakításával kapcsolatos dokumentumok Teleki Józseftől származnak. A fiatal gróf nyugat-európai utazásai során meglátogatta korának híres kertjeit is, amelyek iránt egész életében kimagasló érdeklődést mutatott.

A kertterv, amelyet egy ismeretlen abafáji kertész valószínűleg 1792 januárja előtt kevéssel készített Teleki József számára, sajátos kialakítású, a nyugat-magyarországi barokk kertektől is nagyban különböző alaprajzot mutat. Az egyenetlen kiterjedésű, a kastély területének sarkainál szabálytalanul kiszélesedő vizesárkok megmaradtak. A sáncok felső részén, ezek koronavonala és a kastély kőfala között hímzéses mintában ültetett virágágyak (hímzéses parterek) láthatók, melyek formai kialakításukat tekintve a magyar népi díszítőművészet motívumaiból ihletődtek. […] Az észak-nyugati sarok üres, mellette, z alsó részében négyszög, ötszög és kör alakú halastavak találhatóak. A kastélytól délre volt a konyhakert, az északnyugati sánc halastavaitól nyugatra, a Maros partján lévő malomároknál pedig a malom épülete látható. […] A “nagy virágházat” (üvegházat)1790 nyarán kezdik építeni.

A gernyeszegi tájképi park kiteljesedése Teleki József gróf Angliát megjárt kisebbik fia, Teleki József nevéhez fűződik. Az ifjú arisztokrata 1800-ban tért haza külföldi útjáról, s nagy érdeklődést mutatott az építészeti és művészeti dolgok iránt. A kastély végleges képének kialakítása jó kézbe került.

Teleki Domokos (1880-1955) szenvedélyes műgyűjtőként számos másodlagosan elhelyezett plasztikával és építészeti elemmel gazdagította kastélyának folyosóit és a parkot, ekkor kerültek a kastélykertbe a középkori epitfium- és síremlék maradványok, vaamint Teleki Domokos gróf leghíresebb szerzeményei, a gernyeszegi mitológiai sorozat darabjai.

Hivatkozások

Források

• Fekete Albert: Az erdélyi kertművészet - Maros menti kastélykertek, Kolozsvár, 2007
 Wikipédia