4. nap - Hőség, tavak, kaptatók

Furdes

Az első napokban még viszonylag kíméletes volt velünk az időjárás, de mostantól már mutogatja az oroszlánkörmeit. A tapasztalt Erdélytúrázó ilyen esetekben leginkább tóban fürdéssel tud visszavágni a természet sanyargatásának.

 

Ne szaladjunk még előre,

mert a nap azzal kezdődött, hogy felszálltunk Mezősályiról Nagysármásra. Ez a város - hasonlóan Marosludashoz - egyrészt egyik tűzfészke volt az 1848-as forradalom román felkeléseinek, másrészt ide is telepített volt a magyar kormány a XIX. század végén magyarországi telepeseket, akik aztán visszaköltöztek Magyarországra. Szomorú érdekessége volt még, hogy 1944 szeptemberében, amikor a magyar csapatok elfoglalták, (ez a környék 40-44 között Románia része maradt) a település zsidó lakosságát összegyűjtötték és legyilkolták.

A vidám látnivalója a városnak parkja és mellette egy szép kávézója, melynek igényes belső udvarán kellemesen pihenhettük ki az idevezető emelkedőket.

Kellemes meglepetés a kávézó udvara Nagysármáson

Pusztakamarás, Sütő András, szegénység

Mindamellett, hogy megnéztük Sütő András szülőházát, ahol Orbán Ilus mesélte el nekünk az író életét és pályáját, pár házzal lentebb egy gyakran emlegetett társadalmi problémával találkozhattunk élőben. Megérkezett a szociális segély. A környékről több tucatnyi roma sereglett össze, anyák, apák és gyermekeik lepték el a postahivatal épületét, udvarát és utcáját. Akik megkapták a jussukat, a néhány méterrel odébb lévő kocsma terszán gyűltek s tervezgették vajon hogyan oszthatnák be a pénzt egy hónapig. De ez csak az én tippem, lehet, hogy másról beszélgettek. Három házzal odébb, szintén az említett közösség tagjai egy összedőlt vályogházat bontottak le 2-3 lovas szekérkével hordva a sarat ki tudja hova. Elgondolkodtam ezen a - valóban sokat emlegetett - kilátástalan helyzeten, amikor a szegény és tanulatlan tömegeket arra ösztönözzük a segélyekkel, hogy vállaljanak még több gyermeket, ezzel még több éhes szájat teremtve és még jobban elmélyítve a problémát, még esélytelenebbé téve őket a tanulásra és kilábalásra. Persze én nem vagyok szociológus, sem társadalomtudós, én csak egy erdélytúrázó vagyok aki látott egy helyzetet és úgy véli, hogy Erdélynek ezen régiójában (is) ez a helyzet, a dolgok jelenlegi állása szerint, még sokáig fenn fog maradni.

Sütő András emlékház, Pusztakamarás Sütő András emlékház, Pusztakamarás

Wass család

Cegén megpróbáltuk megnézni a Wass-kúriát, de most sem találtunk ott senkit. Korábban mikor ott jártunk, két külföldi rendszámú autó parkolt az udvaron, most azok közül csak az egyik volt ott és kicsit odébb - tehát van élet a kúriában. A bejáratnál egy helytelen románsággal kiírt tábla tájékoztat arról, hogy magánterület s hogy ne lépjünk be. Amúgy a kúria felújítás alatt áll, kívülről le van vakolva valószínűleg már csak a színét kell megkapja - ami tippünk szerint fehér lesz.

Később tudjuk csak meg, hogy a cegei Wass-kúria nem a Wass Albert féle kúria, mert az a Vasasszentgotthárdon (Sucutard) volt, amelyet leromboltak és már csak az alapjai látszódnak imitt-amott.

Hőség, tavak

Eljött az idő, hogy visszatérjek a bevezetőben beharangozott témára, azaz a hőségre. Ahogyan azt a túra előtt is előre vetítettük, Mezőségre jellemző, hogy kevés a fa, tehát süt a nap. Mezőség nem magas, tehát meleg van. A Pusztakamarás - Cege útvonalon tehát minden lehetőségünk megvolt az izzadásra, mely lehetőségeket egytől-egyig kihasználtunk. Az útszakasz azonban sekély tavakkal kedveskedett, amelyekbe bele is másztunk nyakig. Nem tovább, ugyanis a tavaknak a közepe felé is csak eddig ért a víz. Így ki lehet bírni, bár ez sem könnyű. Felmerült az az ötlet is, hogy az Erdélytúrákat 2011-től október elejére kéne szervezni.

Szék felé a hegyen át Még a napraforgó is elfordul a naptól Ilyen egy mezőségi tó

Szék, röviden

Ahogyan a Sântejude-i1 tó után kiérünk a dombtetőre, megláttuk Széket, ahova nagy hamar be is ereszkedtünk. Mivel a következő nap a pihenőnap amit Széken töltünk csak az első benyomásokról írnék most. Tényleg népviseletben. Milyen házak! Milyen kis fatemplom! Megint magyarul beszél mindenki. Jó ez a panzió. Hű de kell ez a hideg sör.

Szék - tényleg népviseletben Szék Szék
#

Megjegyzések

1: Sântejude településnek nem találtuk a magyar nevét, aki tudja, kérjük írja be kommentbe.

Kommentek

antibringas | 2010.08.16 10:18
Vasasszentegyed
 
Fülöp Attila | 2010.08.16 10:35
Köszönjük!
 
antibringas | 2010.08.16 12:50
Igazan nincs mit! Megmondom igazan, a bringazashoz nekem megegyszer meg kellene szuletnem, de egy igazi elmeny a blogotokat olvasni es nem csak ezt hanem a korabbiakat is szivesen olvastam, mert egy igazan szimpatikus csapat jon ossze evrol evre es egy kicsit olyan mintha en is ott lennek. Meg tobb elmenybeszamolot varok!!!
 
Fülöp Attila | 2010.08.16 12:56
A következő 1-2 (max 3) napban bepótoljuk a lemaradást, és köszönjük a kedves szavakat! Most különben szerintem velem együtt vagy 50 antibringás fenék nyögi a múlt hetet.. Fel is merült a honismereti Quad-túra, honismereti motocross-túra és a honismereti hószántúra ötlete is útközben. A lovastúra azért nem, mert a ló is töri a feneket :)
 
antibringas | 2010.08.16 13:01
:D
 
Noemi | 2010.08.16 17:36
nekem még mindig sajog :p
 
Ági | 2010.08.17 10:39
Bejó lehetett ez az egész, annyira de annyira ott lennék felétek!!!!!! Csókok mindenkinek!MINDENKINEK!
 
Fülöp Attila | 2010.08.17 11:09
Kopaczágie? :)
 

Ehhez az íráshoz nem lehet kommentelni.